Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Márk József OFM

 

P. Márk József OFM: Elrejtett történelem

     Vannak a csíksomlyói kegytemplom és kolostor területén, a nagyközönség által eddig még nem ismert tárgyak és alkotások. Ezeket szándékozom napvilágra hozni abban a reményben, hogy az érdeklõdõknek szellemi és lelki örömet okozok írásommal.
    Közismert dolog, hogy a kegytemplom belsõ butarzatát, az oltárokat, Papp Miklós, brassói oltárfaragó és egyben oltárkép festõ mester készítette. Ami jellegzetes benne, hogy a szószék alján ezt fel is jegyezte. Ha figyelemmel vizsgáljuk, megláthatjuk e feljegyzést: : "Készítette Papp Miklós pictor. Brassó. 1835-ben." - Gótikus templomokban látható ilyen és ehhez hasonló jel. Pl. A szószék alatt egy ablakból kikönyököl a templomtervezõ és építõ mesterének fél szobor alakja, kezében mérõ mûszerekkel. Nem véletlen, hogy Papp Miklós mester ezt jól tudta. - Másik érdekesség az is, hogy a szobrász, vagy festõmûvész nevének monogramját elrejti valahol a készített tárgyban. (Gondolok a híres Albrekt Dürer mûveire. Ha megkeressük, meg is találjuk valahová elrejtve ne vének kezdõbetûit: AD.) Papp Miklós védõszentjét festette meg a Szent Ferenc oltár legfelsõ képében. A jótékony Szent Miklós püspök képe. Bizonyára szándékosan cselekedte.
     Még egy érdekesség: Papp Miklós a szószék faragásának évszámát elrejtette a homlokzatán lévõ girlandok közé. Érdemes megkeresni.(1835) Mûvészeti szempontból a szószék a barokk templom egy szép, ékes bútora. Elsõ oldalán, középen a Szentlélek eljövetelének képe áll. Elsõ és hátsó két-két betétjében a négy evangélista képe látható. Ajtóján Mózes bemutatja két kõtáblán Isten tíz parancsolatát, a fedélrészen pedig Szent Mihály arkangyal Isten ítéletét hirdeti ki, egyik kezében trombita, a másikban a végrehajtás eszköze: a kard. Egy tévhitet kívánok eloszlatni: Egy érdeklõdõ turista kérdése: Igaz-e, hogy nagy ünnepi alkalmakkor a Szent Mihály arkangyal trombitája megszólal, ami az orgonából kapja a levegõt? Nem úgy van. Nincsen semmi kapcsolata az orgonával. A mellékoltárok fõképe fölött van egy kisebb kép nõi szentekkel. S Apollónia, S Sára, S Juliánna, S. Erzsébet látogatása.Vajon, véletlenül festette oda az alkotó? Nagyon is tudatosan. Az oltárokat egy-egy nemes család készíttette. Hálából a család nagyasszonyának a védõszentjét iktatták arra a helyre. 
     A színes ablakokban is megtalálható az adományozó neve. Néhol azonban hiányzik, mivel renoválások alkalmával kicserélõdtek az ablak alján lévõ színes üvegek és velük együtt eltüntek a felíratok. A színes ablakok 1905-1911-ben készültek a grottaui (Csehország) Schlein Richard cég mûhelyében. Minden színes üvegû ablak egy-egy nemesi család adománya. Helyenkint a nevük is fel van tüntetve. Pl. A Stallum feletti színes ablak alján a következõ felírat áll: Készíttette Dr. Fejér Antal ügyvéd és fõsyndikus és neje Száva Margit 1905. (Megjegyzem, hogy a nevezett Fejér család a kegytemplom kriptájában van eltemetve, mint a kegytemplom jótevõi.) A szentélytõl kezdve a következõ sorrendben vannak elhelyezve a szentek képei: Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Ferenc, Szent Margit, Szent József, Kapisztrán Szent Jáno s, Szent Klára, Szent Antal. A kórusban: Szent Ágnes és Szent Cecilia.

A stallum,
(Papi székek a szentélyben) önmagáról mondja el létrejöttének történetét. Íme a felírása:
S. ÁGOSTON P. "Íly díszes létemet hálálom Csík Sz. Györgyi Vitéz Huszár Kapitán BÁLINT IGNÁCZ Urnak és Nõje Nemes BORS JULIÁNÁNAK 1847." 
     A papi székek hátsó támláján, középen Szent Ágoston püspök neve áll, két oldalán két diákónus dombormûvével. A hátépítmény tetején a szeplõtelen Szûz, angyalok társaságában látható. Papp Miklós oltárfaragó mûve. A szentély fölött van egy fából mintázott nagy koszorú. Elõl felírat: 1848. A látogatók sokszor azt hiszik, hogy a forradalom emlékére készült ez a korona. Nem. A forradalomban míg egyesek harcoltak, mások dolgoztak. Ez a szám a faragás évét jelzi.Az alábbi két felirat azok számára rejtély, akik nem ismerik a latin nyelvet:
ECCe Mar Ia pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLLoCat.
(Íme, Mária, tündöklõ fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.)A piros betûk római számokként összeadva, a diadalív építésének dátumát eredményezik (1834). Erõss József kézdivásárhelyi mester építette. A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézbõl készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása, 1837-ben készült. A szobor felett latin nyelvû kronosztikon olvasható: 
Sp
LenDor ab eLIsICeLebri reDIt arte rVInIs ae DIbVs Oh Virgo gLorIa nostra tVIs.
(Ó Szent Szûz, mi dicsõségünk, a széthányt romokból jeles mûvészettel újul meg szentélyed.) A pirossal írt római számok az 1830-as évszámot adják, (a tornyok építésének befejezési éve).
     A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festõ festette ki 1911-ben. P. Écsy János házfõnök 1973-ban renováltatta a festést (az oszlopokat, a mennyezet mezõit és kijavíttatta a romlásokat.)

A szenvedõ Jézus oltárképe.

     A kegytemplom egyik igen jelképes butora a szenvedõ Jézus oltára. Az oltárkép a vállán keresztet hordozó Jézust ábrázolja. A keresztre rá vannak írva az emberiség bûnei. Jelzi, hogy Jézus a bûnök miatt hordozta a keresztet és szenvedésével, kereszthalálával megváltotta az emberiséget. Izaiás próféta 700 évvel Krisztus elõtt megjövendélte, hogy Krisztus, amikor eljön, az emberek bûneinek kiengesztelésére fog szenvedni és meghalni. (Iz. 53, 4-5,)
     Témájánál fogva ezt az oltárképet nagyon szeretik a szenvedõ emberek. Sokszor, hosszasan elidõznek imádkozva a szent kép elõtt. Sajnos, az idõk folyamán elszennyezõdött a kép, s bár szakemberrel restauráltattuk, halványan látszik a kereszten a felírat. Ezért mellékelem a felírást az alábbiakban: 
Kevélység, Fösvénység, Bujaság, Irígység, Torkosság. Rágalmazás, Vakmerõ itélet, Szerencsétlen házasság. Harag, Jóra való restség, Akarattal való gyilkosság, Természet ellen való bûn, Szegényeknek, Árváknak és Özvegyeknek nyomorgatása, Szolgáknak és Munkásoknak bérek megtagadása. Hazugság, Tolvajság, Bálványozás, Káromkodás, Átkozódás, Botránkoztatás.

*

     Renkívüli építésteknikai alkotás található a kegytemplom hajójának bolthajtása felépítésében: Fából van megalkotva, gipsz vakolattal alul-felül bevonva. Erõs József kézdivásárhelyi ácsmester mûve. A templomhajó hossza 40 m, szélessége 22 m., magassága 18 m. Felmerült a kérdés, hogyan oldják meg a mennyezet szilárdságát, biztonságát anélkül, hogy a templom hajójába oszlopokat ne állítsanak föl? Ezt a kérdést oldotta meg Erõs József ácsmester azzal, hogy fából alkotta meg a mennyezet bordázatát. Így a belsõ tér teljes terjedelmében kitáruló, zavartalan. Kérdés: hogyan viseli el a földrengést ez a mennyezet? Több esetben volt már földrengés a felépítés óta. Maga a mennyezet egyben mozgott és csak a szélein keletkezett törés, amit könnyûszerrel restauráltak az esemény után. Semmi esetre sem omlott be a fából összellított bordázat. Remélhetõleg, még sokáig el fog tartani.
     Földrengés volt 1940 év õszén. Ez nagyon megviselte a kegytemplom falait. A két torony közötti falon méteres nagyságú repedés keletkezett. Azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a két torony szétesik egy újabb földrengés esetén. A ferences atyák az egész országra kiterjedõ gyüjtést rendeztek a templom általános restaurálására. 1942-ben el is végezték a nagy munkálatot, amely a következõkbõl állt: A két tornyot külön-külön vasbeton gyûrûvel övezték körül. Ezzel összekapcsolva az egész épületet, a hajót és a szentélyt ugyancsak vasbeton gyûrûbe foglalták. Ezt pedig két helyen: Fent a fedélszék tetején és a közép részen.
     A kegytemplom restaurálásának következménye képpen újra vakolták az egész épületet kivülrõl, különleges nemesvakolattal, amelyet azóta sem kellett újra vakolni, vagy meszelni. Ugyanezen vakolattal van ellátva a kolostor elsõ oldala is. Még egy említésre méltó kivtelezése van a vakolatnak: fehér cementbõl készítették és Mária-üveg lapocskákat kevertek közéje, amely napsütésben ékesen csillog.
    Van még egy falba rejtett történelem. Ez már teljes valójában rejtett tudósítás: Volt egy sima, lapos kõ, amelyen ez a bevésett felírás állt: CC 1208. XVIII. századi történetírók emlegetik ezt a követ: P. Györffy Pál látta, (1730). P. Lostejner Leonárd átveszi tõle a tudósítást. Ez a felíratos kõ sokáig látható helyen volt. Történt, hogy a kolostor átépítése folyamán kõmûves mesterek beépítették az épület falába, ismeretlen helyre. Most már nem lehet megtalálni, hogy ismét felszínre kerüljön. Ez a tényállás. Jön a találgatás: Mit jelez ez a felírás? Honnan került ide, a csíki konvent tulajdonába?
    Conventus Cisterciensium? Vagy Conventus Cikiensis? - P. Benedek Fidél Csíksomlyó (Tanulmányok) könyvében ad helyet e találgatásoknak. (163.oldal.) Ciszterciták ebben az idõben nem tartózkodtak Erdélyben. Volt egy másik testület, Ispotályos János lovagok, (Johanniták) akik a rend fentartására helyenkint léteztek. Így a Hargitán is teljesíthettek szolgálatot és õket jelzné ez a felírat: CC Commendatura Crucigerorum 1208. A sejtés szerint a Hargitáról került át a kõ a nagysomlyói Kõvárba, onnan meg késõbb a ferencesek kolostorába.
    Még egy passzus a kövekrõl: Látható a somlyói ferences kolostor folyosóján két nagyméretû faragott kõ. Az egyik oszlopfõ volt, valahol, valamikor. A másik oszloptõ. Mindkettõn cikk-cakkos vésetek vannak, amelyek valamit jelentenek. Vécsey Gyula nyugdíjas mérnök tanulmányazta. Megállapította, hogy pogánykori szimbolikus jelzést mutatnak a kõoszlopok. Teljesebbek a jelek az oszlopfõ tetején: A Napkorongot ábrázolja, benne kígyóval. A napsugarak száma a következõ: belsõ kör 12, középsõ kör 11, szélsõ kör 23, oldalán 26 sugár. Vécsey szerint ezek jelképes (szimbolikus) számok. A napkorong a kígyóval pogánykori istenség-ábrázolás.
    Honnan származnak ezek az oszlopok? Talán a Nagysomlyó hegyérõl, a Sóvárból? Eredetérõl nincsen semmi dokumentáció. Annyit jegyez föl P. Boros Fortunát történész, aki a kõoszlopok eredetét a XIII. századra datálja, megjegyzi hogy a XX. század elején két nagy kõoszlop található a kolostor folyosóján, melyet az udvarról hoztak be, ahol szekérkerékvettetõnek használtak elõzõ idõkben.

*

    Még egy ismeretlen titkot hozok nyílvánosságra: A kegytemplom két tornyában lévõ négy harang adatait. Ez annyiban elrejtett, hogy csak az láthatja meg, akinek megadatik, hogy fölmenjen a tornyokba. Bizonyára lesz olyan olvasóm, akinek számára érdekes ez a téma.
    A harang létének fõ célja a tájékoztatás: Él az Egyház! Itt hírdetik az evangéliumot! Hívja a vallásos embereket imára, szentmisére. Nagy ünnepek örömhírét is harangzúgás jelzi. Haláleset hírüladása ugyancsak harangozással történik. Helyenkint viharveszély esetén is meghúzzák a harangokat. Amint a népi mondás tartja: A híveket hívogatom, halottakat elsíratom, vészfelhõket eloszlatom.. 
    A kegytemplom mostani harangjait Hönig Frigyes aradi harangöntõ mester készítette 1924-ben. Beszerzésérõl P. Trefán Leonárd rendtartományfõnök gondoskodott. 1924 pünkösd ünnepére elvégezték a harangok felszerelését a tornyokban. Ezekkel harangoztak a búcsús keresztalják érkezésekor. Azóta is hiánytalanul használatban vannak.
    A négy harang adatai a következõk:
    Az elsõ a boldogságos Szûz Mária tiszteletére készült ezzel a felírással: Csudákkal ékes somlyói Mária, Védd és segítsd székely népedet. Súlya: 1133 kg. - Ez a harang a kettõs torony út felõli tornyában van. A következõ 3 harang a kolostor felõli toronyban van elhelyezve.
    A második harang Jézus szent Szíve tiszteletére készült: Jézusnak isteni Szíve, Megpróbáltatásunk nehéz idejében vezesd égi úton Szent Ferenc erdélyi fiait. Súlya: 752,5 kg.
    A harmadik harang Szent Ferenc tiszteletére lett öntve: Szent Ferenc atyánk, nagy rendalapítónk, könyörögj érettünk. Súlya: 339,5 kg. 
    A negyedik harang Páduai Szent Antalhoz hív: Csodákat, kik látni vágytok, oh jöjjetek Szent Antalhoz. Súlya: 150,5 kg.
    A harangok összhangja a következõ képpen hangzik: C Esz G C
    A rendszer elektromos haranghúzó berendezést nyert 1974-ben. A passaui Perner cég gyártmánya. A munkálatot elvégzõ mérnök Karl Schuck, Temesvárról. Segítségei voltak: Csathó Miklós fiatal ember és én magam.
     Elsõ idõkben, szûkség esetén eljött a Mérnök úr karbantartás végett. Majd megmutatta nekem, mit-hogyan kell kezelni, beállítani. Azóta házilag, néha képzett mester segítségével végezzük el a karbantartást. A harangok és elektromos mûködtetõ rendszerük immár 34-éve, hibátlanul üzemelnek. Hála Istennek! 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.